The post UV sugárzás hatásai, a naptej fontossága, kémiai vagy fizikai fényvédő? appeared first on Minji Cosmetics.

Érdekesnek találom, hogy a gyermekeket kivétel nélkül 50 faktoros naptejjel kenik a szülők, akár óránként, minden pancsolás és törölközés után. Azonban eljön egy pont, amikor ez a figyelem és óvatosság alábbhagy. Mi változik ilyenkor? Mi az az életkor, amikor már nincs szükség a napsugárzás elleni védekezésre a szülők szerint? Nehéz megértenem, miért hagynak fel a fényvédelemmel a szülők és tisztában vannak-e az UV sugárzás hatásaival.

Ezután a tinédzser és 20-as éveinkben többségünk 180 fokos fordulatot vesz és a fényvédelem helyett a napozás válik divattá. Nem is csak divattá, de társadalmi elvárássá és státuszszimbólummá válik a napsütötte bőr. Ebben az időszakban terjednek leginkább a tévhitek a napozásról. Ha szeretnéd elkerülni a „Sápadt vagy, nem vagy beteg?” és „Miért nem töltesz több időt odakint, olyan fakó a kinézeted?” kérdéseket, akkor nincs mese, napozni kell. Ha pedig gyerekként neked is volt olyan osztálytársad, aki csokibarna bőrrel jelent meg szeptember elsején, mert családjával külföldön töltötte a nyaralást, míg én csak az itthoni strandokra jutottam el, akkor érted, miért tartom státuszszimbólumnak a napbarnított bőrt.

Egyes csoportokban, jellemzően a fiatal, póthaj + műköröm + műszempilla szentháromsággal felszerelt lányoknál szintén társadalmi elvárás a barna bőr. Ennek a legegyszerűbb módja pedig a szolárium. Számomra rendkívül elkeserítő, hogy Magyarországon ennyire elterjedtek a napozóágyak. Itthon minden városban találhatsz szoláriumot és nagyon sokan rendszeresen keresik fel ezeket az üzleteket. Ezzel szemben Brazíliában és Ausztráliában teljesen betiltották őket. Nagy-Britanniában tilos a szoláriumok használata 18 éves kor alatt. Olaszországban olyan jogszabályi ellenőrzéseket vezettek be, amelyek előírják, hogy a napozóágyak üzemeltetői nem engedhetik a világos fehér bőrű és terhes nők szoláriumhasználatát.

Minden, amit tudnod érdemes, ha kedveled a napozást, megtalálható az alábbi bekezdésekben. Ismerd meg a 3 leggyakoribb tévhitet a napozással kapcsolatban és figyelj oda bőröd egészségének megóvására!

1. tévhit: Meg kell előzni a D-vitamin hiányt!

Sokan emlegetik a D-vitamin szükségességét és az ehhez szükséges UV sugárzás nélkülözhetetlenségét. A D-vitaminról azt kell tudni, hogy egy zsírban oldódó vitamin, segíti a kalcium felszívódását és megóv a csontritkulástól. Táplálkozással, vitaminok szedésével vagy napozással kerülhet a szervezetbe, ugyanis az UVB sugárzás váltja ki a D-vitamin szintézisét a bőrben.

Ami kapcsán viszont sokan tévednek, az a szükséges napsugárzás mennyisége. Gyakori tévhitek a napozásról, hogy csak nyáron termelődik D-vitamin a szervezetünkben és hogy kifejezetten „ki kell ülni napozni, hogy elegendő D-vitamin termelődjön”. A valóságban azonban elegendő napsugárzás ér, amikor csak a munkahelyünkre sétálunk, elmegyünk az autónkig vagy elugrunk bevásárolni. Körülbelül 5–30 perc napozás, hetente legalább kétszer elegendő lehet a megfelelő mennyiségű D-vitamin szintézishez, ha az arcot, karokat, kézfejeket és lábakat éri a nap. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges minden nap napon lenni, elegendő csak pár percet a szabadban töltenünk és akkor is ér bennünket a napsugárzás, ha csak jövünk-megyünk napközben, nem szükséges kifejezetten napozással tölteni az időt.

Annak ellenére, hogy a napsugárzás fontos a D-vitamin szintézisében, bőrünket nem javasolt nagy mennyiségű UV sugárzásnak kitenni. Az UV sugárzás rákkeltő anyag és az UV sugárzás a bőrrák legmegelőzhetőbb oka. Fényvédő krém használata javasolt a bőrrák kockázatának csökkentése érdekében, ha az ember napsugárzásnak van kitéve. A gyakorlatban az emberek általában nem alkalmaznak elegendő mennyiségű fényvédőt, nem fedik le az összes napsugárzott bőrt, vagy nem kenik be újra bőrüket fényvédővel, amikor annak csökken a hatása. Ebből következve bőrünk akkor is szintetizál némi D-vitamint, amikor fényvédőt használunk.

2. tévhit: Naptejek esetén a magasabb UV faktor nagyobb védelmet jelent

Az UV faktorszám megmondja, hogy a nap mennyi idő alatt égeti meg a bőrt, amikor a terméket pontosan az utasításoknak megfelelően használjuk, szemben a fényvédő nélküli idővel. Tehát ideális esetben egy 30 faktoros naptej használatával 30-szor hosszabb ideig tartana leégni, mintha nem viselnénk fényvédőt. Laboratóriumi körülmények között egy magasabb faktorú fényvédő krém nagyobb védelmet nyújt a leégés, az UVA-károsodás és a DNS-károsodás ellen, mint az alacsonyabb faktorú termékek. A való életben azonban a nagyon magas faktorszámú termékek gyakran hamis biztonságérzetet keltenek a felhasználókban. Azok, akik használják őket, sokkal hosszabb ideig tartózkodnak a napon, mert azt hiszik védett a bőrük. Lehet, hogy nem viszik fel a naptejet újra, ha szükséges lenne, kevésbé keresnek árnyékot, nem viselnek kalapot vagy bőrüket eltakaró ruházatot. Ennek következményeként sokkal több UV-károsodást tapasztalhatnak a hamis biztonságérzet miatt.

Egy másik magyarázat a faktorszám tévhitére a fényvédő biztosította védelem mértéke. A napozók gyakran azt feltételezik, hogy kétszer akkora védelmet nyújt egy 100 faktoros fényvédő, mint egy 50 faktoros. Sajnos a fényvédelem nem egyenesen arányos a faktorszámmal. A megfelelően felvitt 50 faktoros fényvédő az UVB-sugarak 98 százalékát blokkolja, míg egy 100 faktoros krém 99 százalékot blokkol. Helyes használat esetén a 30-50 faktoros fényvédők megfelelő védelmet nyújtanak a bőr megóvására, még a leégésre legérzékenyebb emberek számára is.

A naptejet használók körében is gyakoriak a tévhitek a napozásról és sokan nem tudják mit is jelent a faktorszám. Gyakran előfordul az is, hogy akik barnulni kívánnak, azok nem használnak csak 5-20 faktorú naptejet, mert “az erősebb védelemmel fehér maradna a bőrük”. Remélem, mondanom sem kell, hogy ez nem igaz és akkor is barnulhatsz, ha naptejet viselsz.

3. A szoláriumok veszélytelenek

Becslések szerint a szoláriumok használata évente több mint 450,000 nem melanoma bőrrákos esetet és több mint 10,000 melanoma esetet okoz az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában együttvéve. A felhasználók legnagyobb része nők, különösen serdülők és fiatal felnőttek.

Csakúgy, mint a nap, a napozóágyak is UVA- és UVB-sugárzást bocsátanak ki, amelyek károsíthatják a bőrsejtjeiben található DNS-t. A napozóágyakat néha a „biztonságosabb barnulás” elérésének módjaként reklámozzák, de nincs olyan módja a napozásnak, ami ne lenne negatív hatással a bőrünkre. Egy tanulmány megállapította, hogy a napozóágyak átlagos bőrrák kockázata több mint kétszerese lehet annak, ha ugyanannyi időt töltünk a mediterrán déli nyári napsugárzásban.

Az Egészségügyi Világszervezet egyértelműen kijelenti, hogy a szoláriumok használata bőrrákot okoz. Már egy szoláriumozás is 67%-kal növelheti a pikkelysömör-bőrrák kialakulásának kockázatát, a bazális sejtes bőrrák esélyét pedig 29%-kal. Még ennél is fontosabb a melanoma, a bőrrák legsúlyosabb formájának fokozott kockázata. Ha valaha használtál már napágyat, akkor a melanoma kockázata 20%-kal nő, 35 éves korod előtt történő használata esetén pedig csaknem 60%-kal nő a kockázat.

Felhasznált források:

The post Tévhitek a napozásról appeared first on Minji Cosmetics.